2020. Május 28. Csütörtök | Emil, Csanád napja
Budapest
helység
header-logo

Magyarország legmélyebb és legmagasabb pontja!

Magyarország legmélyebb és legmagasabb pontja!
2020. Augusztus 23.
Magyarország legmélyebb pontja

Magyarország legmélyebb pontját a hetvenes években Tiszaszigetnél mérték ki 75,8 méterrel a tengerszint felett, de 2007-ben korszerű műholdas mérésekkel kimutatták, hogy ez a pont valójában magasabban, 76,7 méteren fekszik. Magyarország újabb mélypontját a Tisza túlsó partján találták meg, a Szegedhez tartozó Gyálaréten, annak is a Lúdvár nevű határában éppen 75,8 méteren.

,,A Tisza szabályozása után állapíthattak meg először ilyen mélypontot, mert addig a folyó vándorolt és a hordalékával állandóan változtatta a domborzatot. Logikusan mindig is a déli határszél felé volt a legmélyebb terület, azért folyik erre a Tisza. A legmélyebb pontot a hetvenes években Tiszaszigetnél jelölték ki – 75,8 méterrel a tengerszint felett. Az útikönyvekben is így szerepelt. Nagyjából tíz éve, ahogy a műszerek egyre precízebben mértek, lehetett pontosítani, hogy pontosan merre is „lejt" az ország. A legújabb adatokat a műholdas mérőeszközök, a GPS-ek szolgáltatták,, – mondta Szatmári József geoinformatikus.
Tiszasziget évtizedek óta büszkélkedik vele, hogy ott van Magyarország legmélyebb pontja. 1998-ban az akkori polgármester kopjafát is állíttatott a határban. A kopjafa mellett emlékkő is hirdeti a „legséget". A mélypont kedvelt kirándulóhely. Biciklisek és buszos turisták keresik fel, nyugdíjasklub tartja ott kihelyezett üléseit.

A Szeged határában megtalált ,,új ,, mélypont viszont megközelíthetetlen, mert nádas sártenger borítja és nem jelöli semmi. Ezért a szintjelzéshez megfelelő hely továbbra is Tiszasziget – mondja a geoinformatikus. Pedig a gyálarét-lúdvári határ is felmutatott már nevezetességet. A hatvanas években a Móra-múzeum régészei egy 7700-7800 évvel ezelőtti újkőkori település nyomaira bukkantak itt. Horvát Ferenc régész elmondta: parasztgazdálkodással foglalkozó népcsoport nyomait találták, várét nem.


Magyarország legmagasabb pontja

Magyarország területének legmagasabb pontja – a honfoglalástól kezdve egészen ezer éven át – lényegében mindig a Magas -Tátra legmagasabb pontja, a 2655 méteres Gerlachfalvi-csúcs volt. A Gerlachfalvi-csúcs ezen kitüntetett elsőségéről hosszú időn át csak nagyon kevesen tudtak, és akik tudtak róla (vagy inkább „hitték”), azok sem tudták bizonyítani. Kilencszáz éven át egy sor hegycsúcsról hitték és mondták azt, hogy az hazánk legmagasabb pontja. Azonban ezt pontosan lemérni sem tudták, de a hobbiból űzött hegymászás és „bakancsos turizmus” megindulása előtt sokakat ez nem is igazán érdekelt. Az első világháború után Trianon révén az ország területének nagy részével együtt a Magas-Tátra is elveszett Magyarország számára. Így lett az új, kis-Magyarország legmagasabb pontja a Mátra teteje, az 1014 méter magas Kékes. Mivel akkoriban a határokon nem lehetett csak úgy szabadon átkelni és a közlekedés is nehézkesebb volt, ezért e szomorú „kitüntetés” irányította rá a figyelmet az eddig turisztikailag viszonylag elhanyagolt Mátrára. 1938-tól a II. világháború végéig az országhatár változásaival többször is változott az ,,ország legmagasabb pontja,, cím.

Így Magyarország hivatalos, politikai határain belüli legmagasabb pontjának címét 1944 óta újból a Kékes viseli. Az a tény, hogy a Kékes hosszú évtizedek óta Magyarország legmagasabb pontja, legalább nagyban segítette a Mátra turizmusának fellendülését.
Kis érdekesség a hegység kialakulásáról...
A Mátra főtömegét a geológiai értelemben fiatalnak számító miocén, bádeni korú (16 és 13 millió év közötti) több száz méter vastag rétegvulkáni eredetű kőzetösszlet, piroxénandezit, andeztitufa és vulkáni agglomerátum alkotja. Amikor a Mátra főtömege keletkezett, az Északi - középhegység a Föld legaktívabb vulkáni területei közé tartozott. Fantasztikus látványt nyújthatott akkoriban a táj, hol az egyik, hol a másik vulkán tombolt, éjszakánként messze bevilágítva az Alföld helyén hullámzó szubtrópusi tenger víztömegét. Heves és hosszantartó robbanásos kitöréssorozatok építették fel a napjainkban népszerű turisztikai célpontnak számító hegyvidék központi tömegét.